Semmi sem olyan egyenes!
Az idő begyógyítja a
sebeket, de úgy is mondhatjuk, hogy megerősíti az érzelmeket. Leo látja, hogy a
nő felé érzett érzelmei nem viszonozzák azt, vagy a lány ügyesen elrejti azokat.
Már eltelt pár hét azóta, hogy az akciójukat elkezdték. A két másik között
egyre erősebbek a szikrák, és egyre jobban érződik köztük a kémia, viszont még
mindig nem léptek semmit azzal, hogy az egyik a másikat randevúra hívja.
Dolgozni kell a kapcsolatokon, nem igaz? Dóri is ezt csinálja a korrepetálás
közben. Egyre biztosabb abban, hogy beleszeretet a tanítványába, aki nem
hajlandó nem kifizetni neki az órákat, amiket mellette tölt. Pedro egyre
ügyesebben beszéli a magyart, bár biztosan állíthatom, hogy van köze ahhoz,
hogy egy csinos, magyar lány szívét akarja rabul ejteni. A történet itt még nem
ér véget, mivel a legjobb része az egésznek az, amikor kiderül, hogy közbe jött
egy másik lány Lucas-nál. Lena minden egyes adandó alkalommal maga felé húzza a
srácot ezzel eltaszítva a két galambot egymástól. Ezzel köztük erősödik is a
kötelék, mert rájön mindkét fél, hogy hiányoznak egymásnak.
2019. 10. 02. szerda
Mind a négyüknek vége az
óráinak, és készen állnak arra, hogy beüljenek egy vacsorára valahova. Mindenki
nagyban mondja el a napját, vagyis Leo és a Dóri figyelmesen bólogatnak,
miközben Mona és Lucas egymásba vágva mesélnek. A másik kettő idegesen ül
egymás mellett, mert miközben a lány rejti az érzelmei tudja, hogy valamikor ki
fog robbanni belőle, hiszen érzi a szikrákat köztük. Két órával később hazasietnek,
főleg a magyar leányzó, mivel Pedro elhívta egy filmre, ami kivételesen egy
olyan film, ami magyar, szlovák felirattal. A spanyol idegen az ajtó előtt állt
időben egy csokor nárcisszal. Dóri mosolyogva átvette a virágot, amit azonnal
vázába helyezett, de ezzel a fiú be is jött utána. Leo és Pedro találkozásával
egy lavina indult meg bennük, bár ezt csak érezni lehetett. Hideg, fagyos
levegő köztük már jéggé is dermedt, és az ajtó becsapódása kor minden romokban
hevert.
-
Do
you know each other? – kérdezte Dorottya,
miközben megigazította gyorsan a ruháját, s a mellette sétáló srác megrázta a
fejét – Then, why do you hate
him?
-
I
do not hate him, but he looks like one of my old friend –
túrt a hajába – who is my enemy
now.
Az este további részében
terelték a témát Leo-ról, aki teljesen kiakadva járt fel is alá a lakásban,
aztán elment zuhanyozni, majd álomba zuhant mérgelődve, eközben Lucas és Mona
valahogy egymásba akadtak a fürdőszoba ajtó előtt. Elcsattant köztük az első
csók. Úgy gondolták nem dobják ezt nagy dobra, így nem is csináltak semmit
utána csak lassan elváltak egymástól, és lefeküdtek aludni, de tudták, hogy
titokban tartani piszok nehéz lesz. Nem is sejtik, hogy az egész alakulásához
másoknak is van köze. Azt gondolhatjátok, hogy most majd minden olyan jó lesz,
mint volt? Persze, ez nem igaz. Az élet nem habos torta, tele van görbe
vonalakkal.
Másnap Lucas-nak meg volt
tartva az első orvosi gyakorlati órája, ahol összetalálkozott egy szép, aranyos
lánnyal. Lena-val. Nem akart tőle semmit, de ezt a másik fél nem mondhatja el.
Ugyanis a Lena, a hosszú, szőke hajával, magas alkatával egyre közelebb akart
kerülni a fiúhoz. Nem is sejthette, hogy a srác szíve foglalt. Az nap fel is
ment vele a lány a lakására, hogy bemutassa a fiú a szobatársainak, és ezzel
egy időben megmutassa, hogy nem veheti el tőle senki.
-
Sziasztok – köszönt Lucas, ahogy bement a
nappaliba a szőkeséggel – Hadd mutassam be nektek a gyakorlati órán megismert
padtársamat, Lena-t.
Minden nagy szemekkel
meredt rájuk, mert senki nem hitte el, hogy ez komolyan megtörténik, főleg a
két kupidó páros nem, akik azon voltak, hogy a szobatársaikat összehozzák. Mona
döbbenten nézett fel a könyvéből, majd azonnal fel is állt.
-
Üdv Mona vagyok – nyújtotta a kezét a lány
idegesen, majd a srácra pillantott, hogy valamit csak mond neki, ha már tegnap
megcsókolta attól függetlenül, hogy akkor kiderül, hogy összejöttek, de csend
volt. Elengedte a lány kezét, és sietve bement a szobájába.
-
Leo, ő meg itt Dóri – mutatkozott be Lucas
legjobb haverja gyorsan – Örülök a találkozásnak. Te is biológusnak tanulsz? –
érdeklődött.
-
Igen. Kiskorom óta érdekel a téma. Minden
rendben van vele? – utalt a francia lányra, aki most a szobájában bújt a
takarója alá, de tudta mélyen, hogy csalódott a barátjában.
-
Persze – vágta rá gyorsan Dorottya –
Tudod, éppen benne van abban. – Az utolsó
szót hangsúllyal ejtve ki, aztán utána ment a szobájukba. Becsukta maga mögött
az ajtót, miközben hallotta, hogy halkan sír – Hé, Mona. Tudom, hogy nehéz
mással látni azt, akit szeretsz. Mondjuk velem nem fordult elő ilyen, de látom
rajtatok azt, ahogy egymásra néztek. Köztük nincs az a kapcsolat, mint
köztettek.
-
Ez egy csókkal zárult tegnap – sóhajtotta,
és felült, akkor látta meg barátnője döbbent arckifejezését, mert ugye bár most
kotyogta ki – Mármint…
-
Csókolóztatok?! – ölelte át – Mindenképpen
lépned kell most neked Lucas felé. Legalább egy hónapja harcolunk Leo-val
azzal, hogy egy pár alkossatok!
-
A gonosz boszorkánnyal is ti számoltattok
fel? – nézett rá a fekete hajú, francia.
-
Nem. Persze, hogy nem – állt fel a
barátnője ágyáról – Amúgy remekül sikerült a randink – vigyorgott, hogy
elterelje barátnője figyelmét.
-
Tényleg? Pedro-t gondolod az igazinak? –
kérdezte kicsit lelkesebben – Szerintem nem nagyon illik hozzád, mármint
jóképű, kedves veled, de nem igazán nyílik meg felénk. Nem akar minket
megismerni, és ez zavar. Én szívesen megismerném a barátodat.
-
Akkor meghívjam holnap ebédre? –
mosolyodtam el, aztán az rá is fagyott az arcára, amikor benyitott Leo.
-
Nem tudom ki ez a csaj, vagy ti mit
csináltok itt bent, de Lucas éppen most tolta el magától, aki le akarta tolni a
nyelvét a torkán – bizsergett meg, és leült lakótársa mellé.
-
Eltolta? – csillant fel a szeme – Most hazamegy?
-
Igen – felelte, majd felnézett a Dórira,
eközben Mona kirohant a nappaliba, hogy a pasija nyakába ugorjon, s kimondja a
nagy szót.
Csend telepedett le a
szobába, de pillanatnyilag sem volt kínos, sőt inkább nyugodt hangulat
uralkodott köztük.
-
Szóval arra gondoltam, hogy holnap áthívom
Pedro-t ebédre – birizgálta a haját – Mona említette, hogy még nem volt időtök
megismerni…
-
Ez igaz, de sajnos nem tudok itt lenni.
Randevúra megyek – vágta rá, de ez nem volt igaz, mert valójában egy lányra se
tudott ránézni, mióta beleszeretett.
-
Délben? – emelte fel a szemöldökét.
-
Egész napos programot szerveztem neki –
vont vállat, majd felállt – Örülök, hogy minden rendben van köztettek.
Érezhető volt az a
hirtelen feszültség köztük. Tudták, hogy most valakinek közbe kell lépnie. Ezt,
pedig most a lánynak kellett megtennie.
-
Leo, figyelj – vett egy mély levegőt, majd
folytatta – Azt hiszem el kell mondanom neked valamit. Talán Pedro nem igazán
az a fiú, akit keresek. Már tegnap este is ezt éreztem – ekkor a német
megfordult, és megragadta a karját, majd magához húzta egy csókra.
-
Megállok, ha azt akarod – suttogta pár
perccel később, de semmi választ nem kapott csak halk lihegést. Folytatták is.
Napok, hetek, hónapok
teltek, s eközben mindenki rátalált a másikra, vagyis azt hinnénk. Dóri szakított
Pedro-val, aki elment Leo-hoz, hogy beverjen neki egyet, de az könnyen
megmenekült tőle, miután beszakadt a spanyol alatt a vékony jég a tavon, és ő
mentette ki belőle. Lucas és Mona boldogan maradtak meg egymásnak, bár Lena még
próbálkozott, de aztán lassan feladta, miután kapott az arcába egy festékes
palettát. Év vége következik. Már eltelt a magyar lánynak a 21. szülinapja is,
amit Szlovákiában ünnepelt meg, majd a szünetben haza látogatott. S így a
vizsgák után természetesen a csapat egy kisebb bulit is akar szervezni a
lakásukban. Tudták, hogy lassan vége az egésznek, s csak nyár után látják
egymást, ha nem találkoznak közben.